Ifj. Purczeld Ferenc 1927. április 1-jén, Budapesten látta meg a napvilágot. Családja két évvel később költözött Kispestre, az édesapja ugyanis – először játékosként, majd edzőként – szerződést kapott a helyi klubnál. A kispesti focipálya közelségében helyezkedett el az a szerény városi telep, ahol a család egyszerű szoba-konyhás lakáshoz jutott. A helyi fiúk nap mint nap a rongylabdát kergették a grundon, s egyikük-másikuk tehetsége korán megmutatkozott.

Öcsi tízévesen került be a Kispesti AC kölyökcsapatába, majd 1943 őszén, 16 évesen debütált a felnőttek között, a Kispest NB I-es gárdájában, a későbbi Budapesti Honvédban, amely az ’50-es évek sztárcsapataként, Puskás vezényletével ötször nyerte meg a bajnokságot. A fiatal férfivá cseperedő Puskás 1945 nyarán, 18 évesen pályára lépett a nemzeti csapatban is, 1950-re pedig a kispesti grund egykori csibészéből a magyar válogatott csapatkapitánya és csakhamar a világ legjobb labdarúgója lett.

Magyarország Puskás Ferenc vezette válogatottja 1952-ben, Helsinkiben olimpiai bajnoki címet szerzett, s elindult az úton, amelynek során méltán érdemelte ki az „Aranycsapat” nevet. 1953-ban hazánk megnyerte az Eb elődjének számító Európa-kupát, majd 1953. november 25-én az évszázad mérkőzésének nevezett rangadón, a londoni Wembley-ben 6:3-ra múlta felül a hazai pályán kilencven éve veretlen angol válogatottat. A magyar nemzeti tizenegy sorra nyerte összecsapásait, egészen az 1954-es svájci világbajnokság fináléjáig, ahol vereséget szenvedett az NSZK-tól.

Népszerűsége csúcsán a legendás tízes a Honvéd 1956-os BEK-meccsei és a letiltott dél-amerikai túrája után nem tért haza Magyarországra, hazájában nemkívánatos személlyé vált, a játéktól eltiltották. Az addig ünnepelt labdarúgó sokáig állástalanul tengődött, ám 1958-ban – túl a harmincon, 18 kilogramm súlyfelesleggel – szerződtette a királyi gárda, a világklasszisokkal teli Real Madrid. Kezdetben nem sokan hittek benne, ám ő bizonyított, s közel tíz évig szerepelhetett a világ élvonalában mint Európa legsikeresebb csapatának sztárfutballistája.

Pancho a királyiak színeiben elképesztő sikerek közepette emelkedett klublegendává. 179 mérkőzésen szerzett 159 találatával a spanyol bajnokságban négyszer érdemelte ki a gólkirályi címet, a BEK-ben 39 mérkőzésen 35 gólt lőtt, 12 találatával az 1959/60-as évad gólkirálya lett. Az Eintracht Frankfurt elleni döntő 7–3-as győzelméhez rekordszámú, négy góllal járult hozzá. A Reallal öt bajnoki címet nyert, háromszoros BEK-győztes, spanyol kupagyőztes és világkupagyőztes lett. Összesen több mint ötszáz találatával minden idők egyik legsikeresebb góllövőjeként vonult be a futballtörténelembe.

Játékos-pályafutása után Puskás Ferenc edzőként bejárta a világot. A görög klubfutball legnagyobb edzői sikere máig az övé: 1971-ben a Bajnokcsapatok Európa-kupája döntőjébe jutott a Panathinaikosszal. 1993-ban a magyar válogatott szövetségi kapitányaként fejezte be a karrierjét. Egészsége hamarosan megromlott. 2006. november 17-én csatlakozott a többiekhez, ahogy ő mondta, a mennyei válogatotthoz.

Halála évfordulóján először végső nyughelyén, a Szent István-bazilika altemplomában emlékeztünk meg Puskás Ferencről. Alapítónk, Orbán Viktor nevében Jakab János, akadémiánk vezetőségének tiszteletbeli tagja, Vörös József, a felügyelőbizottság elnöke és jogi igazgatója, valamint a Sportért Felelős Államtitkárságot képviselő Nagy Márton, a Sportfejlesztési és Módszertani Intézet módszertani igazgatóságának operatív osztályvezetője koszorúzta meg a síremléket.

Akadémiánk vezetőségének képviseletében Tóth Balázs klub-és akadémiaigazgató, Dr. Kiss Zoltán kollégiumigazgató, valamint Komjáti András és Hegedűs Béla tanácsadók rótták le tiszteletüket. 

A megemlékezésen tiszteletét tette a kárpátaljai származású Varga Sándor nemzetközileg is elismert játékosügynök is (képviselte anno Andrij Sevcsenkót, majd edzőként Szerhij Rebrovot), aki egykor a szovjet ifjúsági válogatott szakmai stábjának is tagja volt, később pedig Mészöly Kálmán segítője lett a magyar nemzeti csapatnál. 

A magyar válogatott szertefoszló vb-álmai miatt keserű hangulatban, de töretlen hittel emlékeztünk meg Puskás Ferencről, és bár jövőre már 20 éve lesz, hogy elvesztettük őt (a válogatott pedig 40 év után sem lesz ott a világbajnokságon), de ha a sajnálatos sérülést elszenvedő Tóth Balázs kapust is számításba vennénk, vele együtt hat olyan játékos képviselhette a Puskás Akadémiát a nemzeti válogatottban a sorsdöntő vb-selejtezőre készülve (Lukács, Szappanos, illetve korábbi akadémistáink közül Nagy, Sallai és Gruber pedig ott is volt az írek elleni mérkőzésen a Puskás Arénában), aki nálunk nevelkedett, vagy jelenleg az első csapat mezét viseli. Ebből építkezünk tovább a jövőben is.

A szokásoknak megfelelően délután a Puskás Akadémián folytatódott a megemlékezés, immár akadémistáink és edzőik jelenlétében. Az alapító dr. Orbán Viktor által küldött koszorút dr. Vörös József, a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány felügyelőbizottságának elnöke, és Jakab János, a felügyelőbizottság korábbi tagja helyezte el a legismertebb magyar emlékművénél. 

Az akadémiai koszorút klub- és akadémiaigazgatónk, Tóth Balázs, illetve Kiss Zoltán kollégium igazgató tette le Puskás Ferenc szobra elé.

A jelenlévők néma főhajtással rótták le tiszteletüket Öcsi bácsi személye és életműve előtt. 

A köszöntő beszédben elhangzott: Öcsi bácsi derűs személyisége, hitvallása, fantasztikus cselei, góljai, rekordjai továbbra is itt vannak velünk, a lelki kapcsolat pedig örökre megmarad közte és az utána jövő generációk között.

Névadónk olyan időkben adott erőt és reményt az embereknek, amikor népünk a kommunizmus kegyetlen igája alatt sínylődött, a rettegés, a halálfélelem és a létbizonytalanság pedig a mindennapok velejárója volt.

A koszorúzási ceremónia végén az is elhangzott, hogy ma már számos Puskás-akadémista viselheti a magyar válogatott címeres mezét, növendékeink minden korosztályos csapatban sikerrel képviseltetik magukat, ami intézményünk és tágabb értelemben az egész magyar utánpótlás szakmai munkáját dicséri.

Puskás Ferenc játéka, bátorsága és személyisége túlmutatott a sportpályán: a szabadság, a büszkeség és az összetartozás érzését hozta el minden magyar embernek. Öröksége ma is él, és arra emlékeztet bennünket, hogy a tehetség, az elszántság, a hűség és a hazaszeretet időtálló értékek.

Puskás Ferenc emlékét örökké szívünkben őrizzük!